A Magyar Közlöny 2026. augusztus 27-i, 119. számában megjelent Bóna Szabolcs János agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 16/2026. (VIII. 27.) AÉM rendelete, amely a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) végrehajtási rendeletét, a 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletet (Vhr.), valamint öt tájegységi vadgazdálkodási tervrendeletet módosítja. A rendelet 2026. augusztus 30-án lépett hatályba. A csomag túlnyomó része vadászati-szakmai kérdéseket rendez, két eleme azonban közvetlenül érinti mező- és erdőgazdálkodói ágazatot.: a tartós telepítésű kerítések szabályainak pontosítása, valamint a vadaskertek felszámolási határidejének megváltozása.
Változnak a tartós telepítésű kerítések szabályai
A Vtv. 29/A. § (4) bekezdése alapján a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés vadászterületen csak a vadászatra jogosult hozzájárulásával és a vadászati hatóság engedélyével létesíthető. A Vtv. 17. § (2) bekezdése szerint a vad elől jogszerűen, tartós telepítésű kerítéssel elzárt terület után a vadászatra jogosultnak nem jár haszonbérleti díj. Azt, hogy mi számít tartós telepítésű kerítésnek, a Vhr. 24. §-a részletezi: a szabály alól kivétel – egyebek mellett – a mezőgazdasági növénykultúra védelmében telepített ideiglenes villanypásztor, ha az eddigi szöveg szerint „az adott növénykultúra” legalább 3 hónapig nincsen bekerítve az adott naptári évben.
A módosítás ezen – a NAK korábbi javaslatával összhangban – a ponton pontosít: a kivétel feltétele mostantól nem az adott növénykultúrához, hanem az adott földterülethez kötődik – a mentességhez a földterületnek kell legalább 3 hónapig kerítés nélkül állnia az adott naptári évben. A váltás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egymást követő növénykultúrák miatt gyakorlatilag egész éven át fenntartott villanypásztor a jövőben tartós telepítésű kerítésnek minősülhet, még akkor is, ha egyetlen kultúrát sem kerítettek be 9 hónapnál tovább.
Az állattartó gazdálkodóknak ugyanakkor könnyítést hoz egy másik pontosítás: a Vhr. 24. § (3) bekezdés a) pontja szerint a tartós telepítésű kerítés engedélyezése iránti kérelemhez főszabály szerint csatolni kell a vadászatra jogosult hozzájáruló nyilatkozatát. A Vtv. 29/A. § (8) bekezdésében foglalt esetben – vagyis az állattartó telephez tartozó, legelő művelési ágú ingatlan tartós telepítésű kerítéssel történő bekerítésekor – nem szükséges, mivel ezekre a törvény már korábban is mentességet adott a vadászatra jogosult hozzájárulása alól. A végrehajtási rendelet ezt most az engedélyezési eljárás szintjén is egyértelművé teszi.
Akár hat évig is tarthat egy vadaskert felszámolása
A Vhr. 18. §-a szerint a zárttéri vadtartó létesítmény (vadaskert, vadaspark, vadfarm) engedélyének visszavonása esetén a felszámolást a hatóság döntésétől számított meghatározott határidőn belül végre kell hajtani. Eddig ez vadaskert esetében egy év, vadaspark és vadfarm esetében két hónap volt. A módosítás – a vadállomány nagyságára figyelemmel – vadaskertek esetében legfeljebb hat évre hosszabbítja meg ezt a határidőt, elismerve, hogy egy nagy létszámú vadaskerti állomány felelős, kíméletes ütemű kilövéssel vagy befogással történő felszámolása egy év alatt sok esetben nem végezhető el biztonságosan és szakszerűen.
A Vhr. 96. §-a egy új (3p) bekezdéssel egészült ki: eszerint a meghosszabbított határidőt a már folyamatban lévő vadaskert-felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, és a vadászati hatóság a már jóváhagyott felszámolási terveket hivatalból felülvizsgálja, szükség esetén módosítja. Az érintetteknek ezért érdemes megkeresniük a területileg illetékes vadászati hatóságot, hogy tisztázzák, mikorra várható a felszámolási tervük felülvizsgálata.
Egyéb, gazdálkodókat is érintő pontosítások
A rendelet emellett kiterjeszti a szelektív vadbefogó hálóval befogható fajok körét: a korábbi mezei nyúl, üregi nyúl, róka és a zárttéri tenyésztésből származó, kibocsátott fácán mellett immár valamennyi nagyvadfaj – így a vaddisznó és a szikaszarvas is – „kíméletesen”, élve befogható, ami az ASP elleni gyors állományszabályozást is segítheti. Egyértelművé válik továbbá, hogy egy vadászterület vadászati jogára csak egy haszonbérleti szerződés köthető, és a hatóság el kell, hogy utasítsa a nyilvántartásba vételi kérelmet, ha a területre már másik jogosult van bejegyezve. Öt vadgazdálkodási táj tervrendeletében pedig 3 kilogrammról 3,5 kilogrammra emelkedik a dámbikák érett korosztályba sorolásának trófeatömeg-határa, a Tiszántúli táj egyes tájegységeiben pedig változnak az őzállomány fenntartható létszámkorlátai.
Forrás, szerző: NAK