A héten az Uniós Intézményekben több ülésen tárgyalták az EU erdőirtásmentes-termékekről szóló rendeletét. Azonban még mindig bőven maradtak nyitott kérdések.

A Parlament által 2023. április 19-én elfogadott EUDR rendelet célja az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének elleni küzdelem azáltal, hogy megakadályozza az EU kakaó-, kávé-, pálmaolaj-, szója-, fa-, gumi-, faszén-, nyomtatott papír- és szarvasmarha-fogyasztásával kapcsolatos erdőirtást. A rendelet rendelkezései 2023. június 29-től hatályosak, és 2025. december 30-tól a nagyvállalatokra, 2026. június 30-tól pedig a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkoznak, miután 2024-ben úgy döntöttek, hogy ezeket a dátumokat egy évvel elhalasztják.

A közelmúltban történt események szolgáltak előzményként:

Az Európai Bizottság 2025 szeptember 23-án állt elő egy- az EUDR lehetséges halasztásával kapcsolatos – bejelentéssel (bővebben itt), mégpedig ezt azzal indokolva, hogy a rendelet végrehajtását támogató központi informatikai rendszer (EUDR Information System) súlyos technikai problémákkal küzd. A rendszer elengedhetetlen a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatok benyújtásához és a termékek nyomon követéséhez, ami kritikus fontosságú a jogszabály hatékony alkalmazásához. Ezt a javaslatot október 21-én fogadta el a Biztosi Testület, így a Bizottság előterjesztette módosító javaslatát az EUDR-re (bővebben itt), vonatkozóan.

A javaslatnak két fő célja van. Az első az, hogy csökkentse az információs rendszer által kezelt adatmennyiséget annak megfelelő működésének biztosítása érdekében, a második pedig az, hogy mérséklje a gazdasági szereplők adminisztratív terheit, természetesen a rendelet céljainak sérelme nélkül.

A november 13-án, csütörtökön tartott Bizottsági „Erdészeti Érdekeltek Paltformja” ülésen a DG ENV számolt be a tervezett módosításokról és a határidőkről, amelyeket az alábbi táblázatban és rövid leírásban foglaltunk össze:

Ellátási láncbeli pozícióVállalattípusKötelezettségek és határidőEllenőrzési és végrehajtási intézkedések kezdete
Felső szint (upstream – piaci szereplők)Nagy- és középvállalatokTeljes DDS (Due Diligence System) vagy egyszerűsített nyilatkozat – 2025.12.30.2026.06.30.
Mikró- és kisvállalatok (beleértve az elsődleges termelőket)2026.12.30. (a korábbi 2026.06.30. és 2025.12.30. helyett a faágazatban)N/A (nem alkalmazandó)
Alsó szint (downstream – piaci szereplők)Nagy- és középvállalatokDDS-azonosítók gyűjtése és továbbítása – 2025.12.30.2026.06.30.
Mikró- és kisvállalatok2025.12.30.2026.06.30.

Új kategória lenne tehát az ún. downstream operátor, amelynek definíciója a következő: „bármely természetes vagy jogi személy, aki kereskedelmi tevékenysége során a piacra helyez vagy exportál olyan érintett termékeket, amelyeket más érintett termékek felhasználásával állítottak elő, és amelyekre a DDS nyilatkozat, vagy egyszerűsített nyilatkozat vonatkozik.” Ezek lehetnek KKV-k és nem KKV-k is.

A Javasolt egyszerűsítések szerint a nem KKV downstream szereplők vagy kereskedők nem kötelesek kellő gondossági nyilatkozatot (DDS) benyújtani. Valamint a nem KKV downstream szereplők vagy kereskedők nem felelősek a termékek megfelelőségéért, azaz többé nem kell ellenőrizniük, hogy az upstream szereplő elvégezte-e az átvilágítást, és nem lesz kötelező DDS nyilatkozatot sem benyújtaniuk azokhoz a termékekhez, amelyeket forgalomba hoznak vagy elérhetővé tesznek a piacon. Ez azt jelenti, hogy a nyilatkozat benyújtásának kötelezettsége kizárólag arra az első szereplőre korlátozódik, aki először helyezi a terméket az EU piacára.

A nagy- és kis downstream szereplőknek ugyanazok a kötelezettségeik.
Két kivétel:

  • A nagy downstream szereplőknek kötelező regisztrálniuk az IT-rendszerben, hogy biztosítható legyen a nyomonkövethetőség, és hogy az illetékes hatóságok figyelembe vehessék őket az ellenőrzési kvóták meghatározásakor.
  • A nagy downstream szereplőknek korlátozott felelősségük marad arra, hogy további lépéseket tegyenek, ha tudomást szereznek a lehetséges nem megfelelési kockázatokról


Viszont minden downstream szereplőnek kötelessége összegyűjteni és továbbítani a hivatkozási számokat és a nyilatkozatok azonosítóit, az EUDR IT-rendszeren kívül.

Bizottság másik egyszerűsítési javaslata új kategóriát hoz létre, ez a mikro- és kis elsődleges piaci szereplő: „ természetes személy vagy mikro- vagy kisvállalkozás a 2013/34/EU irányelv 3. cikk (1) és (2) bekezdésének első albekezdése szerinti meghatározás alapján, jogi formájától függetlenül, és amelyet az e rendelet 29. cikke szerint alacsony kockázatú országnak minősített országban hoztak létre, továbbá kereskedelmi tevékenysége során a piacra helyez vagy exportál olyan érintett termékeket, amelyeket az üzemeltető maga termesztett, betakarított, nyert vagy állított elő releváns földterületeken, illetve – szarvasmarha esetében – gazdaságokban.”

A mikro- és kis elsődleges piaci szereplőkre vonatkozó javasolt egyszerűsítések

  • EGYSZERI, egyszerűsített nyilatkozat benyújtása az EUDR informatikai rendszerén keresztül;
  • Nincs szükség nyilatkozatra, ha a releváns információk már elérhetők egy másik EU-tagállami nemzeti adatbázisban.

Egyes esetekben a geolokáció helyettesíthető azzal, hogy elég megadni a földterület postai címét, ahol a terméket előállították – ha ilyen cím rendelkezésre áll.

Az egyszeri nyilatkozatot továbbra is meghatalmazott képviselő nyújtja be – ebből a szempontból nincs változás.

Egyéb módosítások

  • Az EUTR hatályon kívül helyezésének dátumának módosítása az új alkalmazási határidőkhöz igazítva.
  • Az elektronikus felület (interface) kidolgozásának határidejének módosítása az EU Egységes Vámablak Rendszere és az EUDR informatikai rendszere között 2029. december 1-jére.
  • A felülvizsgálati záradék egyszerűsítése: egy általános felülvizsgálat kerül bevezetésre, amelyet 2030. június 30-ig kell elvégezni.

2025. november 12-i történések:

  1. Coreper (Állandó Képviselők Bizottsága) – 2025. november 12.

A dán elnökség hétfőn kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely egy évvel, 2026 decemberére halasztaná az EUDR hatálybalépését (az eredeti 2025 december helyett), és eltörölné a Bizottság által javasolt hat hónapos türelmi időszakot. A dán tervezet fenntartotta a Bizottság által javasolt egyéb egyszerűsítéseket, de nem terjesztett elő újabbakat. A dán elnökség javaslatának megvitatására szervezett Coreper-ülést november 12-én tartották. A jelenlegi információk szerint a tagállamok nem támogatják e javaslatot (nincs minősített többség). Csupán Spanyolország, Belgium és Franciaország ért egyet az elnökség álláspontjával. Hollandia tartózkodik, Németország pedig egyelőre semleges. Az elnökségnek ezért hamarosan új javaslattal kell előállnia, és új ülést kell összehívnia.

2025. november 13.

Az Európai Parlament november 13-én úgy döntött, hogy sürgősségi eljárással tárgyalja a Bizottság új (október 21-i) javaslatát, amely lehetőséget biztosít az alacsony kockázatú országokból származó mikro- és kisvállalkozások, valamint az EU piacára kerülő termékeket forgalmazó vállalkozások és kereskedők kötelezettségeinek csökkentésére.

Az európai parlamenti képviselők a strasbourgi plenáris ülésen, november 24–27-én szavaznak a dokumentum tartalmáról.

forrás: FATÁJ/ EU Bizottság/ EU Parlament /Copa Cogeca /NAK