2025. november 19-én Diósjenőn került megrendezésre a MEGOSZ soron következő rendezvénye „A fapiac helyzete – kihívások és kiutak az EUDR okozta bizonytalanságok között.” címmel.
A téma rendkívül aktuális, ezért már hazai szinten is egyre több szakmai tájékoztató eseményt szerveznek. Az EUDR rendelet jelenleg hatályos rendelkezéseit (amelyek egyébként már 2023. június 29. óta érvényben vannak) a nagy- és középvállalkozásoknak 2025. december 30-tól, a mikro- és kisvállalkozásoknak pedig 2026. június 30-tól kellene alkalmazni. Ráadásul ezek a határidők már a 2024-ben egyszer elhalasztott dátumok.
Az Európai Bizottság 2025. szeptember 23-án jelentette be az EUDR esetleges újabb halasztását, arra hivatkozva, hogy a rendelet végrehajtását támogató központi informatikai rendszer súlyos technikai problémákkal küzd. Ezt követően a Bizottság október 21-én hivatalos javaslatot is közzétett. Azóta folyamatosan érkeznek újabb hírek a halasztás lehetőségéről és a tervezett módosításokról. Az Európai Parlament november 13-án úgy döntött, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalja a Bizottság októberi javaslatát. Az uniós erdészeti érdekképviseleti szervezetek egy november 21-én bemutatott osztrák–svéd javaslatcsomagot e MEGOSZ konferenciával egy időben tartott COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága) ülésre vittek be – (eredményéről ebben a cikkben találnak információkat).
A német-svéd javaslat legfontosabb pontjai az alkalmazási hatály jóval későbbre történő kitolásáról, az adminisztratív terhek további csökkentéséről és az egyszersített felülvizsgálati záradék bevezetéséről szólnak, sok egyéb módosítási javaslat mellett.
Az európai parlamenti képviselők a strasbourgi plenáris ülésen egyébként éppen ma (november 26.) délután szavaznak az EUDR-ről.
A diósjenői rendezvényen elsőként Mocz András, erdőkért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a jelenlévőket. Az EUDR bevezetésére való felkészülés mellett rámutatott az előkészület alatt álló erdészeti pályázati felhívások jelentőségére is, különösen a nemrég társadalmi egyeztetésen átesett RD40 – Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása című felhívástervezetre, amellyel kapcsolatban több részletet kiemelt. A fapiaci helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magánerdőkben a a kedvezőtlen fapiaci árak miatt elhalasztódnak a fakitermelések, elsősorban a nevelővágások. Gyakran előfordul, hogy a gazdálkodók megvárják, amíg az árak emelkednek, és csak ezt követően végzik el e nevelővágásokat, holott ezek időzítése kulcsfontosságú az erdők szakszerű fejlődése szempontjából. Mint fogalmazott: meg kell találni azt az egyensúlyt, amikor a bevétel is realizálódik, ugyanakkor a nevelővágások is megfelelő időben és szakmai tartalommal valósulnak meg.
Kiemelte, hogy a tűzifa ára alapvetően meghatározza a teljes fapiaci helyzetet.
Elmondta továbbá, hogy megkezdődtek a tárgyalások az Energiaügyi Minisztériummal a fapiac stabilitását és az energiabiztonságot egyaránt szolgáló lokális fűtőművek korszerűsítéséről, illetve újak létrehozásáról. Ezek a létesítmények kisebb szállítási távolság mellett, jobb hatásfokkal tudnák hasznosítani a biomasszát. Az Energiaügyi Minisztérium a fát megfelelő alternatívának tartja a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására.
Emellett röviden beszámolt a nyáron megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum munkájáról.
Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke rövid köszöntőjét követően a hatósági és a gyakorlati oldal képviselőitől hallhattak előadásokat a jelenlévők.
Elsőként Dr. Nagy Dániel a Nébih KiemeltÜgyek Igazgatósága, EUTR Felügyeleti Osztályának főfejügyelője tartott átfogó és rendkívül informatív prezentációt az EUDR rendelet jelenleg ismert rendszeréről és a hazai felkészülés kihívásairól. Röviden bemutatta a fapiac aktuális helyzetét, a szabályozás indokoltságát és azokat a kockázatokat, amelyek miatt az EU szigorúbb átláthatósági és fenntarthatósági elvárásokat vezetett be. Ennek hátterében az áll, hogy az elmúlt 30 évben világviszonylatban az EU-nál nagyobb erdőterület pusztult el, és a globális erdőirtás 11%-a köthető az üvegházhatású gázok kibocsátásához
Az EUDR kapcsán az előadó részletesen ismertette a kötelezettségeket, különösen azokat, amelyek az első piaci szereplőket érintik:
- kötelező kellő gondossági nyilatkozat (Due Diligence Statement – DDS) benyújtása,
- szigorú nyomonkövetés,
- az ellátási láncok átlátható dokumentálása,
- a beszállítók ellenőrzése és a kockázatok felismerése, értékelése és csökkentése
A faanyag csak akkor tekinthető „erdőirtásmentesnek”, ha a kitermelés 2020. december 31. után nem okozott erdőpusztulást, és ezt a piaci szereplőknek igazolniuk kell. Bemutatta az Információs rendszert, amelyen keresztül történik a DDS benyújtása. Az EUDR szerinti megfelelés komoly adatigényt támaszt: pontos termékleírások, mennyiségek, földrajzi koordináták és a teljes ellátási lánc szereplőinek beazonosítása válik kötelezővé.
Dr. Nagy Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy a szereplők számára most a legfontosabb feladat a saját ellátási láncuk teljes áttekintése és az érintett termékek pontos azonosítása. Minden érintettnek meg kell határoznia, milyen szerepkörben jelenik meg az EUDR szerint (piaci szereplő, kereskedő, exportőr, illetve KKV-e vagy sem), valamint tisztában kell lennie partnerei szerepével is. Hangsúlyozta, hogy fel kell mérni az erdőirtással kapcsolatos kockázatokat, és — a közelgő módosításokra tekintettel — figyelni kell, milyen új kötelezettségek lépnek életbe. Ezzel párhuzamosan érdemes kialakítani a saját kockázatcsökkentési eljárásokat, kijelölni a felelős munkatársakat és gondoskodni a szükséges képzésekről. Mindez összességében azt jelenti, hogy az EUDR-re való felkészülés már most megkezdődött, és jelentős adminisztratív feladatokat ró majd az érintettekre. Ahogy már fentebb említésre került, még várhatók rendeletmódosítások, illetve pontosítások, ezért a következő időszakban különösen fontos a szereplők számára az információk folyamatos követése és a felkészülés megkezdése.
A második, rövidebb blokkban az EUTR-rel kapcsolatos hazai tapasztalatokat foglalta össze. Kiemelte a leggyakoribb problémákat: hiányzó vagy hibás szállítójegyeket, nem visszakövethető eredetű fatermékeket, valamint a DDS rendszerek gyakorlati hiányosságait. Az EUTR-gyakorlat azt mutatja, hogy a legnagyobb kockázat a dokumentáció hiányosságából, az átláthatatlan készletmozgásokból és a nem naprakész nyilvántartásokból fakad.
A következő előadó Palásti-Kovács Imre a HEPIK Erdőgazdálkodó és Biomassza Termelő Bt. ügyvezetője volt (aki egyébként a MEGOSZ egyik alelnöke is).
A fapiac és az erdészeti szolgáltató szektor helyzetét bemutató előadás rávilágított arra, hogy a magyarországi fakitermelés volumene az elmúlt években erősen ingadozott, amit egyszerre befolyásoltak piaci, geopolitikai és energetikai tényezők. Az iparifa iránti kereslet hullámzása miatt ma már egyre több, korábban ipari alapanyagnak számító faanyag is az energiapiacon köt ki, ami torzítja a piacot és rontja a fenntartható erdőgazdálkodás gazdasági alapjait.
A hazai magánerdők többsége továbbra is alacsony motivációval vesz részt a gazdálkodásban, részben a bizonytalan árak, részben a kiszámíthatatlan erdőfelújítási kockázatok miatt. Az erdészeti szolgáltató szektort külön problémaként érinti az elöregedett géppark, a magas beruházási költségek, az alacsony vállalkozói díjak és a szakképzett munkaerő hiánya. A prezentáció több ábrán is szemléltette az erdészeti gépek – például a faaprítók és forwarderek – drasztikus árnövekedését, valamint a munkaerő és a szolgáltatási díjak emelkedését is. Utóbbi azonban messze nem követte a gépárak növekedésének ütemét, így az „olló” egyre jobban nyílik.
A helyzet megoldására Palásti – Kovács Imre több lehetséges irányt vázolt fel: a földhasználati korlát emelését a nagyobb, professzionális erdőgazdálkodási szervezetek számára, az erdészeti szolgáltatók bevonását a kedvezményes hitelprogramokba, hosszú távú szerződések ösztönzését, valamint a digitalizáció erősítését (egységes készletkezelés, elektronikus szállítójegy, EUDR-kompatibilis rendszerek).
A szakmai üzenet egyértelmű: az ágazat jövője a tervezhetőségben, a technológiai fejlesztésben és a stabilabb piaci környezetben rejlik. Ugyanakkor az is világosan elhangzott, hogy a változások – különösen az EUDR miatt – jelentős adminisztratív terheket rónak majd a szereplőkre, ezért időben fel kell készülniük az új megfelelési és dokumentációs kötelezettségekre.
Az EUDR gyakorlati tudnivalóiról a HEPIK Bt másik Munkatársa Dr Ivelics Ramón beszélt. Az előadás áttekintést adott az EUDR kötelezettségek gyakorlati alkalmazásáról, valamint azokról a kihívásokról és lehetséges kiutakról, amelyekkel az ágazat 2025–2026-ban szembenéz. Rámutatott, hogy az EUDR eredeti céljai – az erdőirtás és erdőpusztulás megelőzése, a jogszerű termelés biztosítása és a kellő gondossági nyilatkozat rendszere – továbbra is változatlanok. A késleltetett alkalmazási határidők ugyan több felkészülési időt adnak, de a megfelelési követelmények továbbra is szigorúak.
Az előadó részletesen ismertette a vállalkozásokra váró feladatokat: az adatgyűjtést, a kockázatértékelést és kockázatcsökkentést, valamint a regisztráció folyamatát az EUDR információs rendszerében. Kiemelte, hogy a módosító javaslat számos könnyítést vezetne be a mikro- és kisvállalkozások számára (például a pontos geolokáció helyett a postai cím használatát) és lehetőséget teremtene egyszerűsített nyilatkozat benyújtására. Ez azonban nem mentesíti a szereplőket a felelősség alól: a dokumentumok fogadása, továbbítása és a láncban való hivatkozás továbbra is kötelező.
Az előadás hangsúlyozta, hogy az EUDR-t az EUTR-rel, valamint más uniós rendszerekkel (RED2/3, SURE/ISSC) össze kell hangolni, különben a többszörös adminisztráció csökkenti a vállalkozások versenyképességét. A közepes és nagyvállalatokra vonatkozó geolokáció kötelezettségek, mint az ún. GeoJSON fájlok előállítása nem erdőterületek esetén is, további technikai kihívásokat jelentenek.
Itt is elhangzott, hogy a megfelelés csak tudatos felkészüléssel, naprakész információval és a vállalkozások–hatóság–szakmai szervezetek együttműködésével biztosítható.
Az összefogás szükségességét Dombóvári Dénes is hangsúlyozta az előadásokat követően. Kiemelte, hogy a MEGOSZ célja egy közös platform létrehozása az erdőgazdálkodók számára, hiszen a várható feltételek és piaci környezet mellett önállóan csak nagyon kevesen lesznek képesek megfelelni a követelményeknek és belépni a piacra. A siker kulcsa a kooperáció, az erőforrások összehangolása és a közös fellépés lehet.
A rendezvény utolsó részében lehetőség nyílt kérdések feltevésére is, amelyet a hallgatóság aktívan ki is használt. Természetesen több nyitott kérdés továbbra is fennáll, ugyanakkor remélhető, hogy hamarosan döntés születik legalább a hatálybalépés időpontjáról. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az érintettek ennek megfelelően tudják megtervezni a következő évüket.
Az EUDR információs rendszer tehát már elérhető, ezért a regisztrációt mindenképpen javasoljuk a felkészülés és az előregondolkodás részeként.
A Nébih tematikus oldalon gyűjtötte össze a rendelettel kapcsolatos legfontosabb információkat, amelyet érdemes áttanulmányozni: https://portal.nebih.gov.hu/eudr
A MEGOSZ továbbra is figyelemmel kíséri az EUDR alakulását, és a fejleményekről rendszeresen tájékoztatást nyújt majd.
Az előadásokról készült felvételek, illetve a diasorok itt találhatók.
Dr. Nagy Dániel előadásai itt érhetők el:
Palásti-Kovács Imre előadása itt érhető el:
Dr Ivelics Ramón előadása itt érhető el: