2025. december 4-5. között Somogyszobon rendezte meg a MEGOSZ a Közép- Európai Magán Erdőgazdálkodók Szövetségeinek Találkozóját, amelyen a Kárpát-medencéből öt ország képviselői vettek részt.
Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, (Erdély) és természetesen Magyarország delegációi voltak jelen, a meghívottak közül egyedül Horvátország hiányzott, akik sajnos más szakmai kötelezettségük miatt nem tudtak csatlakozni. Üdítő színfolt volt, hogy az Európai Magán Erdőtulajdonosok Szövetsége (CEPF) brüsszeli szakértője, Komlós Dániel is megtisztelte jelenlétével az eseményt.
A találkozón a külföldi vendégeken túl a MEGOSZ teljes vezetősége és szakértői csapata képviselte a magyar magán erdőtulajdonosokat és gazdálkodókat. A résztvevők létszáma ugyan nem volt nagy, ez lehetővé tette, hogy annál értékesebb szakmai eszmecsere és kapcsolatépítés bontakozzon ki. A rendezvény egyik nem titkolt célja a közép-európai régió magán erdőgazdálkodói szervezetei közötti együttműködés erősítése és a tapasztalatok mélyebb megosztása volt.
A program országonkénti bemutatkozásokból, szakmai előadásokból, közös kerekasztal-beszélgetésekből és terepi programból állt. A vendégek december 4-én, csütörtökön érkeztek a rendezvénynek helyszínt adó somogyszobi Hárs Fogadóba, amely ezúttal is a megszokott magas színvonalat biztosította a rendezvényhez. A regisztrációt követően a résztvevők a Stihl bemutatóját is megtekinthették, ahol STIHL munkatársa Bodor László részletes és gyakorlatias ismertetőt tartott.
Az ebéd után kezdetét vette a konferencia, amelyen valamennyi szervezet képviselője bemutathatta tevékenységét és az adott ország erdőgazdálkodásának aktuális helyzetét.
Mocz András, erdőkért felelős helyettes államtitkár köszöntőbeszédében több fontos adatot is megosztott Magyarország erdőállományáról és az erdőgazdálkodás helyzetéről, valamint felvázolta a legaktuálisabb kihívásokat. Rámutatott, hogy a kormány célja 2030-ra az ország erdősültségének 27%-ra történő növelése. Hozzátette, hogy az erdők hármas rendeltetése közül az elmúlt években egyre inkább a társadalmi funkció került előtérbe. Beszédében hangsúlyozta: „Közös ügyünk az erdő.” , de „Merre tovább, európai erdők?”
Az elmúlt évtizedben egyértelművé vált: a klímamitigáció mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az alkalmazkodásra is. Magyarország bizonyos térségeiben – elsősorban a Dél-Alföldön, a Duna–Tisza közi Homokhátságon, de már helyenként dombvidékeken is – jelentős erdőpusztulások zajlanak, az erdők mintegy 10%-a látványos negatív változásokon ment keresztül. A csapadékeloszlás kedvezőtlenül alakult, az erdőtalaj vízgazdálkodása leromlott, és az éghajlati hatások már egészen másként érvényesülnek, mint az előző évtizedben.
E kihívásokra válaszul jött létre a Magyarországi Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, amelyben minden releváns szervezet – köztük természetvédelmi, kutatási és oktatási intézmények is– lehetőséget kap a szakmai munkára. Több mint száz szakember csatlakozott a fórumhoz. A helyettes államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy néhány civil szervezet szakmai kérdésekből politikai kérdést csinál, ami véleménye szerint nem szerencsés. A szervezetek terepi bemutatókra is meghívást kaptak, ahol közvetlenül szembesülhettek a valós helyzettel. A fórum feladata egy szakmailag megalapozott Cselekvési Terv kidolgozása.
Mocz András hangsúlyozta: napjaink egyik legnagyobb szakmai kihívása, hogy olyan fafajokat válasszunk új erdők létesítésekor, amelyek hosszú távon is ellenállóak és képesek a jövő nemzedékét szolgálni. E gondolatokkal is alátámasztotta, hogy az erdő valóban közös ügyünk, hiszen a jövőnkről van szó.
Röviden kitért az erdők által nyújtott szolgáltatások „beárazásának” kérdésére is. Rámutatott, hogy míg az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak, nem részesülnek egységes területalapú támogatásban. Miközben a mezőgazdaság már gondolkodik az egynyári növények szénmegkötéséhez kapcsolódó új támogatási formákon, az erdők számára is szükség lenne megfelelő európai szintű támogatáspolitikai megoldásokra – ez jelenleg hiányzik a rendszerből.
Magyarországon a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig. Három cél került meghatározásra: több erdő, (például új erdőtelepítésekkel), jobb és ellenállóbb erdő, valamint versenyképes erdészeti vállalkozások, amelyek képesek ezeket fenntartható módon kezelni. Ugyanakkor sajnos a bürokrácia terén még nem sikerült jelentős előrelépést elérni.
Zárásként azt kívánta, hogy a résztvevők úgy álljanak fel az asztaltól, hogy valóban érezzék és tudják: közös ügyünk az erdő.
Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke bevezetőként néhány adatot és háttérinformációt osztott meg a Szövetségről és a magánerdészeti szektor helyzetéről. Rámutatott, hogy az elmúlt években, részben a klímaváltozás hatására, növekedett a küszöbalatti erdők aránya, amelyek esetében a belőlük származó bevétel sajnos már nem fedezi a felújításukhoz szükséges költségeket sem, már nem is beszélve a tulajdonos hasznáról. Kiemelte, hogy közös szakmai gyökereink lényegében az Osztrák- Magyar Monarchia idejéből származnak, amikoris megalkotásra került Mária Terézia erdőtrendtartása. Függetlenül attól, hogy a történelem hogyan változtatta meg e régió határait, ezen első modern erdészeti szabályozás mindmáig meghatározó, és az itt elhelyezkedő országok jelenlegi erdőtörvényének is alapját képezi.
Az elnök kitért arra is, hogy az adminisztráció komoly terhet jelent, és valószínű, hogy több ország hasonló nehézségekkel szembesül. A klímaváltozás mellett az adminisztratív kötelezettségek is megnehezítik az erdőgazdálkodást, hiszen olyan rendszerekre épülnek, amelyek még a korábbi, kiegyenlítettebb klimatikus viszonyokhoz igazodtak. Egyik kiemelt cél, megvizsgálni, hogy ki, hogyan birkózik meg ezzel a kihívással és tanulni egymás példáiból.
A köszöntések után minden szövetség képviselője előadást tartott, elsőként Dr. Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetség ügyvezető elnöke. A szervezet 2012-ben alakult, Harghita, Covasna és Mureș megyék 15 erdészeti körzete, valamint a közbirtokosságok által létrehozott magántulajdonú erdőalapok tulajdonosai alkotják a körzeteket. A tagság mintegy 300 000 hektárnyi erdőalapot kezel, amelyből 85 000 hektár FSC-tanúsított. Fő céljuk a fenntartható erdőgazdálkodás és az érdekképviselet összehangolása. Az egyesület erős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, többek közt a MEGOSZ-nak is partnerei. 2025-től az ETIC tagja, és székely közösségi védjegyet („Székely Fa”) is működtet a fenntartható faanyag eredetének igazolására. Az előadás bemutatta Erdély erdővagyonát és tulajdonosi szerkezetét, hangsúlyozva a térségi különbségeket. A magánerdők helyzetét befolyásoló fő kihívások között szerepel a töredezett birtokszerkezet, a jelentős adminisztratív teher, a munkaerőhiány, a klímakockázatok és a piaci ingadozás. Az APAPET kiemelt céljai az alábbiak előmozdítása: digitalizáció, a kutatás-fejlesztés, a fajdiverzifikáció, az új erdősítések és a talaj-, illetve vízmegtartás javítása. Záróüzenetük szerint a magánerdőgazdálkodás új felelősségi szakaszba lépett, ahol az innováció és a nemzetközi együttműködés jelenti a tartósság és az alkalmazkodóképesség alapját. Az APAPET kész az együttműködésre.
A követkető előadó, Nikolaus Draskovich az osztrák szövetség lépviseletében (Land&Forst Betriebe Österreich – LFBÖ). Ez egy 1807-ben alapított, mintegy 700 tagot tömörítő szervezet, amely az osztrák földtulajdonosok és erdőgazdálkodók érdekképviseletét látja el. A tagok az ország erdőterületének közel egynegyedét kezelik, és Ausztria gabonatermésének mintegy 20%-át is ők állítják elő. A szövetség több szinten – tartományi, országos és európai – végez érdekképviseletet, kulcsterületei az adópolitika, agrár- és erdészeti politika, valamint az öröklés és vagyonkezelés. Széles partnerhálózatot működtet a fa- és papíriparral, az energiaszektorral, környezetvédelmi szervezetekkel és tudományos intézményekkel. Fontos szerepet játszik a jogalkotási folyamatok alakításában, jogi és szakmai támogatást nyújt tagságának, és aktív kommunikációs tevékenységet folytat. Az EU szintjén részt vesz jogszabályok véleményezésében és stratégiai folyamatok alakításában. A legfőbb kihívásaik Ausztriában a klímaváltozás, a növekvő bürokrácia és a gyorsan változó piaci és társadalmi elvárások.
Meghallgathattuk Michael Koprivnikar előadását, aki a szlovén Mezőgazdasági és Erdészeti Kamara képviseletében átfogóan mutatta be Szlovénia vidéki térségeinek és agrár-erdészeti szektorának helyzetét. Szlovénia kis ország, 2,1 millió lakossal és jelentős vidéki hagyományokkal. A mezőgazdaságban közel 68 000 gazdaság működik, amelyeknek 99,97%-a családi gazdaság. A Kamara fő célja a mezőgazdaság, erdészet és halászat érdekképviselete, valamint gazdaságilag és környezetileg fenntartható gazdálkodási gyakorlatok támogatása. A tagság kötelező mindazok számára, akik 167 eurónál nagyobb kataszteri jövedelemmel rendelkeznek, így több mint 110 000 természetes személy és közel 1700 jogi személy tagja a szervezetnek. A Kamara éves költségvetése 3,9 millió euró, amelynek 70%-a tagdíjakból származik
A szervezet kiterjedt struktúrával működik: 57 tagú tanácsa van, továbbá 20 fős igazgatótanács, 13 regionális egység, 10 szakmai központ, laboratóriumok és 8 agrár-erdészeti intézet. Szolgáltatásai közé tartozik a jogi tanácsadás, az erdészeti szaktanácsadás, a tenyésztési és állattenyésztési felügyelet, valamint a közhasznú agrárszaktanácsadói hálózat működtetése. A Kamara széles nemzetközi együttműködési hálózatot is fenntart, többek között a COPA–COGECA, EUFRAS és az IALB szervezetekben.
Összességében egy erős, intézményesített rendszerben működő szervezetről van szó, amely kulcsszerepet játszik a vidéki térségek fejlődésében, a gazdálkodók támogatásában és a fenntartható agrár-erdészeti gyakorlatok előmozdításában. Az előadó hangsúlyozta, hogy Szlovéniában is hasonló kihívásokkal szembesülnek, mint amelyek korábban elhangzottak, különösen a rendkívül rugalmatlan és szigorú szabályozási környezet gond, amely jelentős mértékben hátráltatja munkájukat.
Dana Peškovičová, a szlovák Magán Erdőtulajdonosok Regionális Szövetségek Uniójának (ÚNIA) tevékenységérő beszélt. A szervezetet 1996-ban hozták létre, és 12 regionális szövetséget fog össze, amelyek együttesen 760 000 hektár erdőterületet képviselnek, több mint egymillió magán erdőtulajdonossal és 10 000 kisvállalkozással. A magántulajdonosok évente mintegy 500 millió euró értékű erdészeti terméket állítanak elő. Az előadás bemutatta a szlovák erdőtulajdonosi szerkezetet is: az állami terület aránya nagy, de a közösségi úgynevezett urbar (közbirtokossághoz hasonló) tulajdon kiemelkedő, több mint 650 000 hektárral.
A szervezet küldetése a fenntartható gazdálkodás, a vidéki térségek fejlődésének támogatása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése, emellett fontos céljuk a magánerdő-tulajdonosok érdekképviselete a nemzeti és uniós jogalkotásban. Aktív szerepet vállalnak európai projektekben, többek között a klímaadaptációt célzó Horizon Europe programban, és a CEPF-en keresztül részt vesznek a 16 millió európai magánerdő-tulajdonost érintő közös munkában.
Szlovákia a helyreállítási és ellenállóképességi tervben (RRF) jelentős feladatokat kapott a természetvédelmi reformok és a klímaadaptáció terén, amelyek végrehajtásában a szövetség szakmai partnerként működik közre. Az előadás kiemelt igénye a részvételi döntéshozatal erősítése, vagyis, hogy a magán erdőtulajdonosok véleménye valóban beépüljön a természetvédelmi és erdészeti politikákba.
A legfontosabb kihívások közé tartoznak a következők, amelyek megoldásában próbál a szervezet proaktívan részt venni:
- A szlovákiai nemzeti parkok területére vonatkozó új területrendezési terv kidolgozása, amely naprakész adatokon, szakértői ismereteken, valamint a terület történelmi használatán és állapotán alapul (Szlovákia területének 7,5%-a nemzeti parkokból áll, ami az EU-ban Franciaország után a legmagasabb arány).
- Az 543/2002 törvény lehetőségeinek jobb kihasználásában (természetvédelmi parkok létrehozása).
- A terület tulajdonosainak és kezelőinek aktív gazdálkodásának ösztönzése, valamint know-how-juk és szakértelmük kihasználása.
Az előadásban szó esett az EU új Nature Credits rendszeréről is, amelyben a magántulajdonosok kulcsszerepet kaphatnak a természetpozitív tevékenységek ösztönzésében
A szervezet nyitott a nemzetközi együttműködésre: közös álláspontok kialakítására, szakmai tudásmegosztásra, valamint közös innovációs és kutatási projektekre.
Ugyan, ahogy a cikk elején említésre került, a horvát kollégák sajnos nem tudták tiszteletüket tenni a rendezvényen, szerencsére rendelkezésünkre állt a CUPFOA- Horvát Magánerdő-tulajdonosi Szövetségek Unióját bemutató prezentáció. Ezt Dósa Ildikó, a konferencia levezetője adta elő. Horvátország erdőterülete közel 2 millió hektár, amelynek 77%-a állami, míg 23%-a magántulajdon. A magánerdőkben a faállomány és a növedék is alacsonyabb, és csupán a magánerdők 40%-ának van érvényes erdőterve, továbbá mindössze 4% rendelkezik FSC-tanúsítással. A magántulajdon elszórt és nagyon apró területekből áll, gyakran 1 hektár alatti birtoktestekkel, ami rendkívül alacsony szintű erdőgazdálkodást eredményez. A CUPFOA-t 2008-ban alapították, jelenleg 35 tagszervezetet fog össze, és tagjai önkéntes munkával tartják fenn a szövetséget. Feladatai közé tartozik a szakpolitikai egyeztetés, jogszabályi véleményezés, szakmai képzések és projektek lebonyolítása.
A szervezet tevékenysége révén javult az erdőgazdálkodási gyakorlat, erősödött a tudásmegosztás, növekedett a hozzáférés a támogatásokhoz, valamint egyre szorosabb az együttműködés az állami erdőgazdasággal. A jelenlegi helyzetet bemutató diák alapján a magánerdők gazdasági potenciálja nagy, de a feldolgozás és értékesítés terén továbbra is jelentős kihívásokkal küzdenek. A CUPFOA hosszú távú célja egy fenntartható, szakmailag megalapozott magán erdőgazdálkodási rendszer kialakítása, amely erősíti a tulajdonosok szerepét a horvát erdőágazatban. Egy kis adalék még a faipari ágazat jelenlegi és közelmúltbeli helyzetéhez Horvátországban: A horvát kis- és közepes fűrészüzemek nagy száma annak a rendszernek köszönhető, hogy a faanyag 90%-át az egyetlen állami vállalat értékesíti, és a többéves szerződéseket olyan cégek kaphatják meg, amelyek Horvátországban vannak bejegyezve (de ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül horvát tulajdonban vannak) és így a piacinál 20–30%-kal olcsóbban jutnak alapanyaghoz. Ez gyors profitot biztosított, ugyanakkor visszafogta a faipari beruházásokat és a magasabb hozzáadott értékű termelést, miközben a keményfa-dominancia nehezíti a gazdálkodást. A rendszer torzítja a magánerdők piacát is, hiszen az állami árak nem tükrözik a valódi piaci viszonyokat, a nyilvános árveréseken elért lényegesen magasabb árak ezt jól mutatják. Az elmúlt 10 évben csupán 2017 és 2019 között volt kivitel-tilalom, akkor is csak a tölgy rönkre vonatkozott, az indokolás pedig az volt, hogy ez segít majd megakadályozni a tölgy csipkéspoloska terjedését. A biomassza-erőművek szinte mind faipari üzemekhez kapcsolódnak, tízéves állami szerződésekkel működnek, és többnyire csak hálózatkiegyenlítésre használják őket, gyakran azért fizetve nekik, hogy készenlétben maradjanak.
A CEPF képviseletében Komlós Dániel érkezett, aki e szervezet központi brüsszeli irodájában dolgozik a csapat egyik szakértőjeként és főként a Bioökonómia és körforgásos gazdaság, Klímaváltozás mérséklése és Fenntartható finanszírozás uniós dossziékkal foglalkozik. Az ernyőszervezet Európa 15 millió magán erdőtulajdonosát képviseli, akik az európai erdők mintegy 60%-át birtokolja. Tagjai 23 nemzeti szervezetet foglalnak magukban, köztük Magyarországot is a MEGOSZ révén. A brüsszeli titkárság szakértői csapata folyamatosan figyeli az EU-s jogalkotást, és hidat képez a terepi tapasztalatok és az uniós döntéshozatal között. A CEPF aktív szereplője az uniós erdészeti, agrár-, klíma- és környezetpolitikai egyeztetéseknek, állásfoglalásokat készít, egyeztetéseket folytat, és rendszeresen részt vesz magas szintű fórumokon.
Széles partnerségi hálóval rendelkezik, több mint 30 európai szakmai és civil szervezettel működik együtt, (pl.: EUSTAFOR, COPA-COGECA, EFI, PEFC és FSC). Az előadás rámutatott, hogy az erdőkhöz kapcsolódó uniós jogszabályok száma az elmúlt évtizedekben drasztikusan nőtt: a grafikon több mint 50 aktív jogszabályt mutat 2023 körül, a legkülönbözőbb szektorokból. A közeljövő fő szakpolitikai feladatai közé tartozik az új EU erdőmonitoring-rendszer, a talajmegfigyelési törvény, az új KAP, a fenntartható pénzügyek, valamint a 2040-es klímacél előkészítése.
A CEPF hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy az uniós döntéshozatalban a magán erdőtulajdonosok gyakorlati szempontjai is megjelenjenek. A szervezet három fő üzenete: az együttműködés erősítése az erdőtulajdonosokkal, munkájuk támogatása, és annak elismerése, hogy az egységes szabályozás („one size fits all”) nem működik Európa rendkívül változatos erdőviszonyai mellett.
Végezetül röviden bemutatásra került a MEGOSZ is, kicsit mintegy kiegészítve a köszöntőbeszédbe elhangzott, magyar erdőkre, valamint a szövetségre vonatkozó adatokat. A MEGOSZ fő feladatának tartja a kedvező szakpolitikai döntések elősegítését, a megfelelő jogi környezet biztosítását és a fenntartható finanszírozás elérését a magán erdőgazdálkodók számára. Az eddigi prioritások mellett az új vezetőség kiemelt céljának tekinti a kommunikáció erősítését, valamint a szakmai együttműködések bővítését nemzeti és nemzetközi szinten.
Az előadásokat követően a somogyszobi Kéknefelejcs Néptáncsoport műsora szórakoztatta a vendégeket, a gyerekek pedig a produkció végén a közönséget is bevonták a táncba.
A vacsora közben és azt követően értékes, inspiráló szakmai beszélgetésekre, eszmecserékre került sor, többek között megszületett az egyetértés a szándéknyilatkozat végleges szövegéről is.
A „Statement of Intent on the Establishment of the Central European Cooperation of Private Forest Owners and Managers” (Szándéknyilatkozat a Magán Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Közép-európai Együttműködésének Létrehozásáról) véglegesítésére másnap reggeli után került sor, amelyet minden ország képviselője ünnepélyes keretek között aláírt. A szándéknyilatkozat célja a Közép-Európai Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Szövetségeinek Együttműködésének létrehozása, amely a térség országai között hosszú távú, szakmai alapú együttműködést erősít. A dokumentumot aláíró szervezetek közösen vállalják, hogy egy olyan keretrendszert alakítanak ki, amely támogatja a fenntartható erdőgazdálkodást, a vidéki területek fejlődését és a helyi közösségek jólétét.
A nyilatkozat öt fő célkitűzést határoz meg:
- A magán erdőtulajdonosok szervezetei közötti együttműködés elősegítése a Kárpát-medencében.
- Tudás- és tapasztalatcsere erdőgazdálkodási, természetvédelmi és szakmai kérdésekben.
- Határon átnyúló partnerségek erősítése, különösen a klímaadaptáció és az erőforrás-gazdálkodás területén.
- Közös szakmai projektek és kezdeményezések támogatása, amelyek a térség erdeinek gazdasági, társadalmi és ökológiai értékét növelik.
- A közös érdekek képviselete nemzeti, regionális és európai szinten.
A szervezeteknek e dokumentum alírásával szándékukban áll megkezdeni az együttműködéshez szükséges jogi, szervezeti és működési keretek kidolgozását, és nyitottak a további országok csatlakozására. A szándéknyilatkozat tehát egy olyan közös jövőkép megalapozása, amely a magán erdőgazdálkodók hangját és szakmai szempontjait erősebben jeleníti meg Közép-Európában. A dokumentum jogilag nem kötelező érvényű.
Milan Ovseník, a szlovák szövetség elnöke bejelentette, hogy az együttműködés folytatásaként februárban Szlovákiában szeretnének egy rendezvényt, egy workshopot szervezni, ahol a mostani ismerkedést követően már a tényleges szakmai munka kerülne a középpontba.
Az utolsó előtti programpont a terepi bemutató volt, amely a Mocz Erdészet által kezelt erdőkben került megtartásra. Mocz András és László Péter a cég főmérnöke beszélt részletesen a bemutatott erdőrészletekről. A fókusz a tölgygazdálkodáson volt (kocsányos-tölgy). Elsőként a Somogyszob 55H és 55G erdőrészleteknél álltunk meg, ahol egy végvágás utáni, kerítéssel védett felújítást tekintettünk meg: a kerítés mögött mintaszerű, rendkívül magas újulatszámú tölgyfelújítás volt látható. A szomszédos idősebb állomány alatt pedig megfigyelhető volt a kefesűrű újulat.
Ezt követően egy többéves felújítást látogattunk meg, ahová a kerítésre rádőlt fa miatt bejutott a vad, ezért a csemeték nagy része csúcsrágott. Ez is jól rávilágított a vadkár, illetve a vadnyomás térségre erősen jellemző problémájára. A program másik állomása egy tisztításkorú, mintegy 28 éves Kocsányostölgy – állomány volt, amelynek egyik része természetes úton (itt több elegyfafajjal), a másik mesterséges felújítással jött létre. Utóbbi esetében a célzott beavatkozásoknak köszönhetően a törzsek differenciálódása és alakulása kedvezőbb képet mutatott. Hamarosan majd újabb nevelővágási beavatkozás kerül elvégzésre.
A program zárásaként a HUNNIA Fagép által szervezett gépbemutatót tekinthették meg az érdeklődők. Ide további vendégek is érkeztek. Mocz András köszöntötte a jelenlévőket és az erdészeti géptámogatásról is ejtett pár szót. Ennek társadalmasítása, mint ismeretes, nemrég zajlott le, hamarosan várható a felhívás megjelenése is. A Tanya udvarán az alábbi gépek kerülnek bemutatásra:
- Pfanzelt Felix 4WD – harvester fejjel felszerelt, speciális erdészeti erőgép 4 kerék meghajtással;
- Pfanzelt Pm Trac – egyenesen a gyártósorról, a Pfanzelt saját fejlesztésű erdészeti darujával és csörlőjével.
A somogyszobi találkozó minden résztvevő számára világossá tette, hogy a közép-európai magán erdőgazdálkodók előtt álló kihívások sok tekintetben közösek, de a megoldások kulcsa éppen ebben a közösségben, az együtt gondolkodásban és az egymástól való tanulásban rejlik. A két nap során létrejövő szakmai kapcsolatok, a nyitott párbeszédek és a szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírása egyaránt azt üzenik: valódi igény és elszántság van egy erősebb, összehangolt, régiós magánerdészeti együttműködés kialakítására. A résztvevők megerősítették elköteleződésüket a fenntartható erdőgazdálkodás, a tudásmegosztás és a közös érdekek képviselete mellett, és bizakodva tekintenek a folytatás elé. A rendezvény méltó bizonyítéka annak, hogy a térség erdőterületeiért való felelősség valóban közös ügyünk, és a jövő erdeit csak együtt formálhatjuk a társadalom jólétére és a tulajdonos hasznára.