A Bizottság 2025. november 27-én napon elfogadta a versenyképes és fenntartható uniós biogazdaság új stratégiai keretét, amely felvázolja a tiszta, versenyképes és reziliens európai gazdaság kiépítéséhez vezető utat. A szárazföldi és tengeri megújuló biológiai erőforrások felhasználásával és a kritikus fontosságú nyersanyagok alternatíváinak biztosításával az EU előrelépést fog tenni a körforgásosabb és dekarbonizáltabb gazdaság felé, és csökkentheti a fosszilis behozataltól való függőséget.
A biogazdaság lehetőséget ad Európának arra, hogy erősítse gazdasági ellenállóképességét, kiváltsa a fosszilis alapú anyagokat és termékeket, munkahelyeket teremtsen, és vezető szerepet töltsön be a tiszta iparágakra való globális átállásban. Az új stratégia célja, hogy az EU olyan tevékenységeket támogasson, amelyek biológiai erőforrásainkra támaszkodva kínálnak fenntartható, gyakorlati megoldásokat több ágazatban – többek között a mezőgazdaságban, az erdészetben, a halászatban, az akvakultúrában, valamint a biomassza-feldolgozás, a biogyártás és a biotechnológia területén.
Az uniós biogazdaság értéke 2023-ban elérhette a 2,7 billió eurót, és mintegy 17,1 millió embernek adott munkát, ami az összes uniós munkahely közel 8%-át jelenti. Már jelenleg is jelentős hozzájárulást nyújt az európai foglalkoztatás és gazdasági növekedés támogatásához: egy biogazdasági munkahely további három közvetett munkahelyet teremt az EU-ban.
A bioalapú termékek köre rendkívül sokszínű – az algákból készült vegyi anyagoktól (amelyeket gyógyszerek, kozmetikumok és ipari alkalmazások előállításához használnak), a csomagolásban és autóipari alkatrészekben egyre elterjedtebb bioalapú műanyagokon át, egészen a bioalapú építőipari anyagokig, textilszálakig és műtrágyákig. A kereslet növekszik, de a szektorban még jelentős kihasználatlan potenciál rejlik.
Az EU új biogazdasági stratégiájának célja ennek a potenciálnak a felszabadítása: az innováció és a befektetések ösztönzésével, az új bioalapú piacok kialakításával, a fenntartható biomassza-ellátás biztosításával és a globálisan kínálkozó lehetőségek jobb kiaknázásával.
A bioalapú innovációk gyakorlati megvalósítása
Ahhoz, hogy Európa valóban élen járjon a biotechnológiai forradalomban, az innovációt és a beruházásokat a jelenleginél jóval erőteljesebben kell támogatni – hiszen a kutatási eredmények akkor érnek igazán célt, ha a laboratóriumokból eljutnak a gyakorlati alkalmazásig. A bioalapú fejlesztések felgyorsításához a köz- és magánfinanszírozás kombinációjára, valamint egy egyszerűbb, átláthatóbb szabályozási környezetre van szükség.
A Bizottság célja egy olyan összehangolt és letisztult szabályozási keret kialakítása, amely ösztönzi a körforgásos és fenntartható üzleti modellek terjedését, miközben továbbra is biztosítja az uniós biztonsági és egészségügyi előírások érvényesülését. A gyorsabb, világosabb és egyszerűbb engedélyezési folyamatok elősegítik, hogy az innovatív megoldások időben piacra kerüljenek, és támogassák az európai – különösen a kis- és középvállalkozói – szektor fejlődését.
A Bizottság emellett biztosítani kívánja, hogy a jelenlegi és a jövőbeli uniós források célzottan a bioalapú technológiák fejlesztését segítsék. A magántőke bevonásának ösztönzése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy hozzanak létre egy biogazdasági beruházás-ösztönző csoportot. Ennek feladata egy bankképes projektportfólió összeállítása, a beruházási kockázatok hatékonyabb megosztása, valamint a magánbefektetők bevonása lenne.
A bioalapú anyagok és technológiák vezető piacainak fejlesztése
A beruházások ösztönzése és a biogazdaság növekedési lehetőségeinek kiaknázása érdekében a Bizottság meghatározta azokat a kulcsterületeket, ahol a bioalapú anyagok és technológiák jelentős piaci potenciállal rendelkeznek. Ide tartoznak többek között a bioalapú műanyagok, és textiltermékek, a bioalapú vegyipari termékek, műtrágyák és növényvédő szerek, az építőipari felhasználásra szánt bioalapú anyagok, a biofinomítók fejlesztése, a fejlett fermentációs technológiák, valamint a biogén szén hosszú távú tárolása. Ezek az ágazatok egyszerre kínálnak komoly gazdasági növekedési lehetőségeket és jelentős környezeti előnyöket.
A Bizottság célja, hogy növelje a bioalapú termékek iránti keresletet – például azáltal, hogy egyes jogszabályokban bioalapú tartalomra vonatkozó célarányokat határoz meg.
A stratégia továbbá javasolja egy Bioalapú Európa Szövetség létrehozását is. Ennek keretében uniós vállalatok működnének együtt annak érdekében, hogy 2030-ig közösen legalább 10 milliárd euró értékben szerezzenek be bioalapú megoldásokat. Ez az összefogás jelentős lökést adna az innovatív bioalapú termékek piacra jutásának és szélesebb körű elterjedésének.
A biomassza fenntartható felhasználásának biztosítása
A versenyképesség növelése mellett fontos, hogy hosszú távon is ellenállóvá tegyük az európai gazdaságot. Bár Európa nagyrészt önellátó biomasszából, meg kell őriznünk ezt a helyzetet a jövőben is.
Az uniós biogazdasági stratégia ezért hangsúlyozza, hogy a biomasszát felelősen kell előállítani és felhasználni, úgy, hogy az erdők, a talajok, a vízkészletek és az ökoszisztémák terhelése ne lépje túl az ökológiai határokat. Kiemelt szerepet kap a körforgásos szemlélet erősítése, valamint a másodlagos biomassza — például mezőgazdasági melléktermékek, maradékanyagok és szerves hulladék — értékének növelése.
A Bizottság olyan intézkedéseket tervez indítani, amelyek jutalmazzák azokat a gazdálkodókat és erdészeket, akik a talaj védelmével, a szénmegkötők növelésével és a fenntartható biomassza-használattal járulnak hozzá az éghajlat- és természetvédelmi célokhoz.
A globális lehetőségek kiaknázása
Európa erős kutatási hátterének és innovatív iparágainak köszönhetően kiváló kiindulóhelyzetben van ahhoz, hogy a fenntartható bioalapú technológiák, anyagok és termékek terén világszinten vezető szerepet töltsön be.
A stratégia célja, hogy az EU támogatást nyújtson az európai vállalatoknak aglobális piacokra való belépéshez és terjeszkedéshez. Ennek érdekében az Unió olyan nemzetközi partnerségeket kíván erősíteni, amelyek:
- csökkentik az ellátási láncok sérülékenységét,
- biztosítják, hogy Európa ne függjön egyetlen térségtől vagy erőforrástól sem,
- és hosszú távon stabil, kiszámítható piaci környezetet teremtenek.
A jelenlegi törékeny geopolitikai környezetben az erőforrás-biztonság fokozza az EU versenyképességét és rezilienciáját.
Háttér
A biogazdaság olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek a biológiai erőforrások felhasználásával teremtenek hozzáadott értéket. Ide tartoznak mindazon termékek, szolgáltatások, tudományos és technológiai megoldások, amelyek a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat, az akvakultúra és számos más ágazat működését támogatják. A biomassza-feldolgozás, a biogyártás és a biotechnológiák alkalmazása révén a biogazdaság hozzájárul az élelmiszer-ellátáshoz, az egészségügy fejlődéséhez, az energiatermeléshez, az ipari innovációkhoz és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásához egyaránt.
A versenyképes és fenntartható uniós biogazdaság új stratégiai kerete a 2012. évi biogazdasági stratégiára, valamint a 2018-ban és 2022-ben elvégzett felülvizsgálatokra épül, és az ipari alkalmazásra, a piaci növekedésre, a versenyképességre és a rezilienciára helyezi a hangsúlyt.
forrás: Európai Bizottság