A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) 2026. május 14-én tartotta éves mérlegelfogadó közgyűlését. A rendezvényen a tagság elfogadta a Szövetség 2025. évi szakmai és pénzügyi beszámolóit, jóváhagyta a 2026. évi költségvetést, döntött az Alapszabály módosításáról, valamint ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást írt alá a FA-PIAC Magánerdészeti Kft.-vel. A hivatalos napirendi pontok mellett a résztvevők két szakmai előadáson is átfogó képet kaptak a magyar magán erdőgazdálkodás jelenlegi helyzetéről és a jövő legfontosabb kihívásairól.
A közgyűlés szakmai programját Mocz András, a MEGOSZ korábbi elnöke nyitotta meg, aki az elmúlt másfél évben az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkáraként látta el feladatait. Előadásában áttekintette ezen időszak legfontosabb szakpolitikai folyamatait, valamint azokat a kihívásokat, amelyek meghatározzák a magyar erdőgazdálkodás jövőjét. Kiemelte, hogy a klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben jelentkeznek a hazai erdőkben, kiváltképpen az Alföld térségében és a dombvidékek déli lejtőin, ezért az alkalmazkodás, az aktív erdőgazdálkodás és a fenntartható erdőkezelés minden eddiginél fontosabb feladattá vált. Hangsúlyozta, hogy az erdőknek egyszerre kell megfelelniük a természetvédelmi, gazdasági és társadalmi elvárásoknak, miközben a faanyag, mint megújuló nyersanyag és energiaforrás szerepe is folyamatosan felértékelődik. Az energiabiztonság megteremtése elengedhetetlen feladat.
A szakmai előadást követően Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke ismertette a Szövetség 2025. évi szakmai beszámolóját. Beszédét azzal kezdte, hogy a közgyűlés résztvevőit egyperces néma felállásra kérte Göcsei Miklós korábbi alelnök emlékére, aki meghatározó szerepet töltött be a MEGOSZ munkájában. Értékelésében kiemelte, hogy az elmúlt év a Szövetség számára a szakmai építkezés, a kapcsolatrendszer bővítése és az érdekképviseleti munka további megerősítésének időszaka volt. Külön hangsúlyozta azt a háttérben zajló munkát, amely a tagság számára sokszor láthatatlan marad. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban az elnökségi ülések nagyrészt online formában zajlottak, összesen mintegy 60 órányi üléssel. A felkészülési munkával együtt ez elnökségi tagonként megközelítőleg 200 óra önkéntes ráfordítást jelentett, amely a 11 fős elnökség esetében mintegy 2200 munkaórát tesz ki. Ez közel 13 hónapnyi teljes munkaidős mérnöki munkának felel meg, amelyet az elnökség a tagság érdekében végzett. Elmondta továbbá, hogy a MEGOSZ kiemelt figyelmet fordított a magán erdőgazdálkodás társadalmi és gazdasági szerepének erősítésére, a kommunikáció fejlesztésére, valamint a nemzetközi kapcsolatok bővítésére. Az elmúlt évben a Szövetség több hazai és nemzetközi szakmai rendezvényen képviselte a magyar magánerdő érdekeit, részt vett a CEPF munkájában, továbbá számos, a klímaadaptációt, a biomassza-hasznosítást, az erdei ökoszisztéma-szolgáltatásokat és a magánerdők jövőjét érintő szakmai egyeztetésben. Ugyanakkor a kommunikáció terén még jelentős előrelépésre van szükség, hiszen az ágazat ezen a területen továbbra is lemaradásban van. A korszerű, gyors és széles körű tájékoztatás elengedhetetlen ahhoz, hogy a magán erdőgazdálkodás eredményei, kihívásai és társadalmi jelentősége megfelelő hangsúlyt kapjon.
A közgyűlés ezt követően elfogadta a Felügyelő Bizottság beszámolóját, jóváhagyta a 2025. évi pénzügyi beszámolót, valamint a 2026. évi költségvetést. A tagság döntött az Alapszabály módosításáról is, amely több ponton korszerűsíti a Szövetség működését, többek között a megüresedő tisztségek betöltésének szabályait, valamint a szenior tagság feltételeit érintően.
A közgyűlés egyik kiemelkedő eseménye volt a MEGOSZ és a FA-PIAC Magánerdészeti Kft. közötti együttműködési megállapodás aláírása, amelyet Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke és Tátrai Gábor, a FA-PIAC Kft. ügyvezetője írt alá.
A megállapodás célja, hogy hosszú távon erősítse a magyar magán erdőgazdálkodás gazdasági lehetőségeit, elősegítse a fenntartható erdőgazdálkodást és a fa alapú biomassza hatékony hasznosítását, valamint szorosabb szakmai együttműködést alakítson ki a két szervezet között. A megállapodás nem csupán egy szándéknyilatkozat, hanem gyakorlati lehetőséget is teremt a MEGOSZ tagsága számára. A FA-PIAC Kft. külön szerződések alapján piaci feltételek mellett vásárolja fel a tagok által értékesített faanyagot, míg a MEGOSZ vállalja, hogy elősegíti e lehetőség megismertetését tagjai körében, támogatja az együttműködések kialakítását, valamint kommunikációs felületein is népszerűsíti a közös célokat. A MEGOSZ tagjaitól felvásárolt és értékesített faanyag után a FA-PIAC Magánerdészeti Kft. jutalékot fizet, ezzel is elősegítve a Szövetség stabil gazdálkodását.
A kooperáció jól példázza a MEGOSZ azon törekvését, hogy az érdekképviseleti feladatokon túl olyan gyakorlati megoldásokat is kínáljon tagjai számára, amelyek közvetlen gazdasági előnyt jelenthetnek, és hozzájárulhatnak a magán erdőgazdálkodás versenyképességének növeléséhez.
A közgyűlés szakmai programját Palásti-Kovács Imre MEGOSZ alelnök előadása zárta, amely a „Zsákutcában a magán erdőgazdálkodás?” címet viselte. Prezentációjában részletesen elemezte a szektor helyzetét, kitérve a birtokszerkezetből fakadó nehézségekre, a támogatási rendszer lehetőségeire, valamint azokra a piaci és technológiai irányokra, amelyek új fejlődési lehetőségeket kínálhatnak az ágazat számára. Kiemelte, hogy a KAP támogatások hatékony kihasználása, az erdőgazdálkodó nélküli erdőterületek gazdálkodásba vonása, az energetikai célú faanyag-felhasználás, valamint az együttműködésen alapuló értékesítési modellek egyaránt hozzájárulhatnak a magánerdészeti szektor jövőbeni megerősítéséhez.
A MEGOSZ célja továbbra is, hogy a magán erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók, erdészeti szakirányítók és erdészeti szolgáltatók minél szélesebb köre megismerje a Szövetség törekvéseit, valamint az ágazati összefogás jelentőségét. A 2025-ös év gazdasági szempontból nem bizonyult könnyűnek: a MEGOSZ taglétszáma és bevételei is csökkenést mutattak, ami tovább erősíti az érdekképviseleti munka és a tagság bővítésének jelentőségét. Kiemelten fontos, hogy a felmerülő kihívásokra ne csupán reagáljon a Szövetség, hanem proaktív módon, megalapozott szakmai megoldásokat dolgozzon ki. Ennek érdekében is alapvető a tagság bővítése, hiszen a széles körű részvétel biztosítja az érdekképviselet hatékony és eredményes működését.
Kapcsolódó dokumentumok
Szerző: Dósa Ildikó/MEGOSZ